Úgy látom, egy "kicsit" elmaradtam a bejegyzésekkel, ennek az egyik oka az volt, hogy míg nem volt napsütés télen, nem tudtam rendesen fotózni, de most, hogy ilyen gyönyörű tavaszi idő van, és hét ágra süt a nap, lehet szebb képeket készíteni. Az első tavaszi bejegyzésem pedig a legújabb reformsüteményem, amit  legnagyobb örömömre mindenki megszeretett - nincs is annál nagyobb dicséret, mint amikor elmegyek otthonról és ott hagyom majdnem az egész tepsi sütit a konyhában, s mire hazaérek, már alig van belőle :-).  Ajánlom mindenkinek a kísérletezést, hiszen azzal ízesíthetjük, amivel akarjuk - fűszerek, aszalt gyümölcsök, akár csokoládéval is, stb.

1/2 cs. sütőpor
0,5 dl olaj 
2 banán

1 evőkanál kókuszreszelék
kevés tej 
1 tk. fahéj vagy mézeskalács fűszerkeverék 

Ha már ilyen meleg van, mi is következhetne, mint fagylalt és granita (jégkása) recept. Tulajdonképpen nem is értem, miért nem lehet Budapesten kapni jégkását, én a nagy melegben állandóan arra vágyom, de sosem találok (vagy csak az összeset elkerülöm?). De "Mohamed és a hegy" elve alapján, ha nem találok rá a jégkása árusokra, akkor elkészítem magam Azt persze tudtam, hogy gyümölcsből készül, és mivel volt néhány sárgadinnye itthon, úgy döntöttem , hogy elkészítem az első sárgadinnyés granitámat. Az ebéd utáni desszert pedig házilag készült, kis fagylaltgombóckák voltak.

Sárgadinnyés granita
Hozzávalók 4 személyre (4 kis pohár):
1 sárgadinnye
1 evőkanál cukor
1 evőkanál citromlé

A sárgadinnyét kimagozom, húsát felkockázom, majd a robotgépben péppé zúzom. Hozzáadom a cukrot és a citromlevet, tekerek még rajta párat, és kiöntöm egy formába, amelyet máris berakok a fagyasztóba. Ajánlatos félóránként (összesen 2-3szor) keverni rajta egyet, mert ha egy darabban fagy meg, nehezen fogyasztható, akkor inkább hasonlatos egy darab jéghez, mint jégkásához. A receptet egyébként itt találtam. Hűsítő, jeges édesség, és nincs tele adalékanyagokkal, mint a bolti fagylaltok. És a jó benne, hogy más gyümölcsből is készíthető. Az én következő kiszemeltem a görögdinnye.

A tejszínt felverem, majd felöntöm kis tejjel, majd hozzáadom a mézet. A tejszínes keveréket két kis tálkába öntöm, az egyikbe beleöntöm a kókuszreszeléket, a másikba a ribizlit teszem, amelyet előtte péppé turmixolok. Én jégkockaformában készítettem a gombócokat, természetesen nem átlagos jégkockaméretben, hanem nagyobb formában. Nagyjából 1-2 óra alatt meg is dermednek, majd langyos víz alá tartva könnyen ki is csúsznak a formából. Könnyű és egyszerű édesség a meleg napokra.

Szép napot!

És még egy kis epres desszert az eperszezontól való búcsúzásként. Persze ezzel egy kicsit csalok, mert már vagy két hete készítettem, viszont a vizsgaidőszak végét meg kell nyomni, főleg ha az ember lánya minél jobb eredményre törekszik. A lényeg a lényeg, hogy elkészült, lefotóztam, és most közzéteszem. Íme tehát az epres-kókuszos túrógolyócskáim.

Amikor megalkottam ezt a receptet, abból indultam ki, hogy szerettem volna megint eperrel készíteni valami gyors desszertet, és a hűtőben túróra bukkantam, így az agytekervények elkezdtek túró és eper kettősében gondolkozni. Így születtek végül meg a következő falatkák, melyeket különböző "bundába" öltöztettem fel.

Már egy ideje nagyon vágyom egy finom tejberizsre. Viszont jelenleg nem fogyaszthatok tejtermékeket, így el kellett gondolkodnom, hogy oldhatnám ezt meg. Végül is megfőzhettem volna a rizst vízben és ízesíthettem volna, de akkor aligha nevezhetném azt TEJBErizsnek. Így jött hát a kókusztejes rizslabdák feltalálásának ihlete.

A rizst (kerek szemű, szusirizs használata ajánlott, hogy gombóccá tudjuk gyúrni) megfőzöm vízben, amíg a rizsszemek össze nem tapadnak, vagyis formázható masszává nem áll össze. Ez a szusi rizs esetében nem volt hosszú folyamat. Utána felöntöttem kókusztejjel, és összefőztem őket. Tettem még bele kókuszreszeléket, amely természetesen tökéletesen harmonizál a kókusztej ízével. Mikor azt is beszívta, a masszából labdácskákat gyúrtam a tenyeremmel, (vízzel benedvesítettem egy kicsit) és a tányérra helyezve mindegyik tetejére egy-egy meggyszemet tettem. Tovább díszítésnek lehet rájuk csorgatni egy kis kókusztejet, illetve megszórni őket mandulaforgáccsal. Egyszerű, de nagyszerű! És jó hír azok számára, akiket érint a laktózintolerancia: a kókusztejet ők is fogyaszthatják!