Úgy látom, egy "kicsit" elmaradtam a bejegyzésekkel, ennek az egyik oka az volt, hogy míg nem volt napsütés télen, nem tudtam rendesen fotózni, de most, hogy ilyen gyönyörű tavaszi idő van, és hét ágra süt a nap, lehet szebb képeket készíteni. Az első tavaszi bejegyzésem pedig a legújabb reformsüteményem, amit  legnagyobb örömömre mindenki megszeretett - nincs is annál nagyobb dicséret, mint amikor elmegyek otthonról és ott hagyom majdnem az egész tepsi sütit a konyhában, s mire hazaérek, már alig van belőle :-).  Ajánlom mindenkinek a kísérletezést, hiszen azzal ízesíthetjük, amivel akarjuk - fűszerek, aszalt gyümölcsök, akár csokoládéval is, stb.

1/2 cs. sütőpor
0,5 dl olaj 
2 banán

1 evőkanál kókuszreszelék
kevés tej 
1 tk. fahéj vagy mézeskalács fűszerkeverék 

Az időjárás sajnos már igencsak a hűvös ősz jegyeit hordozza magán, s ilyenkor jól jön egy meleg, ínycsiklandó, de könnyű édesség. Az alma nemhiába őszi gyümölcsünk, most kezdődik a szezonja. Nagyon változatosan elkészíthető, rostban gazdag gyümölcsünk, úgyhogy mindenkinek szívből ajánlom az almával való kísérletezgetést. Én ez alkalommal a sütőbe helyeztem az almákat, de nem akárhogyan: megtöltve mindenféle jóval. Gyors, könnyen elkészíthető, és a lakást a fűszereknek köszönhetően mennyei illat lengi be.

Az almákat megmossuk, a kalapjukat egy éles késsel levágjuk. De nem dobjuk el és nem is esszük meg, mert még szükségünk lesz rá! Az almák másik, nagyobbik részéből kiügyeskedjük a belsejüket egy késsel, hogy így megkapjuk a "hasukat", amit majd megtölthetünk. A töltelékhez összekeverjük a diót, mazsolát, mandulát, zabpelyhet, és hozzáadjuk a mézet, hogy az ellepje a keverékünket. Hozzáadjuk a fűszereket ízlés szerint. Én személy szerint sok fahéjjal és szegfűszeggel szeretem, jól tesz az ízeknek és az illatuk is csodás! Most megtöltjük az almák "bendőjét" a töltelékkel, amibe belecsempésszük az egy-egy aszalt szilvát is, és egy kivajazott tálba helyezzük őket. Nagyjából 20 percig sütjük 200 fokon, eleinte a kalapjukkal, majd a vége felé levettem róluk és sütöttem egy keveset anélkül is az almákat.

Fogyaszd egészséggel! 

Cukkinikenyér?! Hát az meg mi fán terem? Édes, sós?! Nem tudom, hogy kinek a fejében fogalmazódnak meg ezek a gondolatok a "cukkinikenyér" hallatára, én mindenesetre első alkalommal, mikor megláttam, azt hittem, valami sós ételről van szó (kiváltképp mert kenyérnek nevezik). Aztán megkóstoltam, s rájöttem, hogy tévedtem. Abban a pillanatban (a cukkinikenyérrel mostani, külföldi utam során ismerkedtem meg) döntöttem el, hogy egyike lesz a közeljövőben készített ételeknek, és most eljött a pillanat. Na de hogyan is készítettem?

A cukkinit magvastól, héjastul lereszelem. Hozzáadom a cukrot, tojást, olvasztott vajat. A liszthez hozzáadom a fahéjat, sütőport, citromot, csipet sót, s a keveréket a cukkinis keverékhez adom. Hozzáadom a mazsolát és a diót, és egy püspökkenyér formában 180 fokon, nagyjából egy óráig sütöm.